ŐRSÉG

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.

Múzeumok, kiállítások: Veleméri kiállítások, Vadász kiállítás (Magyarszombatfa), Helytörténei kiállítás (Egervár), Vasvári sánc, Szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum, Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg), Savaria Múzeum (Szombathely), Savaria Múzeum, Szikszai Edit gyűjtemény (Őriszentpéter), Szabadtéri néprajzi múzeum (Pityerkeskanzen) (Szalafő), Sindümúzeum (Velemér), Kapornaik tájház (Szlovéniai oldalon), Körmendi Vármúzeum, Pityerszeri múzeumfalu (Szalafő), Pankaszi Falumúzeum, Kapornaki néprajzi és történeti gyűjtemény, Villa Publica romkert és Salla Kiállítóhely és tájház (Zalalövő)

Főbb látnivalók: Kercaszomori Szt. Vendel templom helye (Pusztatemető), Szent Péter-templom (Őriszentpéter), Szentháromság-templom Aquila János freskóival (Velemér), Harangláb (Pankasz, Kercaszomor, Nemesnép, Gödörháza), református templom (Bajánsenye, Szentgyörgyvölgy - Nyugat-Dunántúl a egyetlen festett fakazettás temploma), Zakál György emléktáblájával (Nemesnép), Középkori Szent Márton templom (Domonkosfa), Őrségi Nemzeti Park

ZALAI-DOMBSÁG

„Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erdősziget… Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok…fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat mely hasonlíthatatlan. A tájat, amely egyedülvaló."
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tó pliocén korú üledékeit is feltárja. A sűrű, csaknem párhuzamos, de dél felé kissé szétterülő völgyek rendszere morfológiailag erősen tagolja. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges” falutípus. Legjelentősebb folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója. Területének nagy hányadát erdő borítja, az országos átlagnál kisebb a szántóföldi termelés jelentősége.
Az ipari számára legfontosabb a szénhidrogén-, építőanyag- és termálvíz-vagyona. A mára jórészt kiapadt kőolaj- és földgázkészletek kiaknázására alakult meg a MAORT, amely az államosítás után is a terület fejlődésének egyik fő mozgatórugója maradt.
A Zalai-dombság két legnagyobb városa Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

A középtáj határai: északon az Alpokalja, a Vasi-hegyhát és a Kemeneshát, keleten a Keszthelyi-hegység, a Balaton és a Rinya, délen a Mura, nyugat felé a Dráva-Mura-dombvidék (Szlovénia, Horvátország).

Területei: Nyugat-Zalai dombság (Felső-Zala völgy, Kerka-vidék (Hetés), Göcsej (Közép-Zalai dombság), Kelet-Zalai dombság (Egerszeg–Letenyei dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát), Mura-balparti sík

Főbb látnivalók: Szentmihályfa XIII. századi román kori templom (Böde), Reneszánsz alapokon épült barokk várkastély (Egervár), Vadása-tó, üdülő- és horgászcentrum (Hegyhátszentjakab), Göcseji fa harangláb (1800) (Kustánszeg), XIV. századi - később átalakított - gótikus r.k. templom (Muraszemenye), "Romlott vár" a Szentgyörgyvári hegyen (Kucsul Hasszán pasa kéjlakának romjai), Hétforrás, Klasszicista zsinagóga, Barokk plébániatemplom XV. századi faragott Madonna szobor, Thury György Múzeum (fegyver, érme- és néprajzi gyűjtemény) (Nagykanizsa), Barokk templom Dorfmeister István falfestményei, Göcsej "fővárosa" - Helytörténeti Múzeum (Nova), XIII. századi román kori r.k. templom, az Őrség "főváros" - Helytörténeti gyűjtemény (Őriszentpéter), Szoknyás fa harangláb (1730) (Pankasz), Arborétum a világ szinte valamennyi fenyőfajtájával (Surd), Legarchaikusabb őrségi település, 8 egymástól távol eső szerből áll, "Pityerszer" múzeumfalu (Szalafő), Zichy Mihály Emlékmúzeum, a művész szülőháza (Zala), Göcseji Falumúzeum, Göcseji Múzeum (néprajzi gyűjtemény, Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrász kiállítása), Olajipari Múzeum, Deák Ferenc Emlékmúzeum és szobor, Bazitai-tető kilátó, TV torony (Zalaegerszeg), Termálvizű gyógyfürdő, Kápolnapuszta – bivalyrezervátum, Pincesor (Zalakaros), Tátika-vár, Tátika-barlang sziklaképződményei, Gótikus r.k. templom (Zalaszentgrót)

Termálfürdők: Bázakerettye, LEtény, Lenti, Zalakaros, Kehidakustány, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Gelse

Maróci tó

Bázakerettye közelében Maróc község határában, 1998. évben épült meg és került halakkal betelepítésre a 11,5 ha nagyságú, remek horgászati lehetőséget biztosító tó.

Könnyen és rendkívűl jól megközelíthető, hiszen a tó keleti partján fut végig azaz aszfaltozott út, melyen a település, Maróc község is megközelíthető.
Az Önkormányzati Horgászegyesületet 5 község; Bázakerettye, Kiscsehi, Lasztonya, Lispeszentadorján és Maróc önkormányzata hozta létre és működteti.
Nagyszerű a halállomány, évente rendszeresen több 10 q hal kerül telepítésre, így aztán nemcsak az egyesület horgászai, de vendég horgászok, napi jeggyel rendelkezők is szívesen keresik fel.
Zsákmányolható az ízletes süllő, ponty, kárász, keszeg félék, amur, compó.

A Maróci Tó kedvelt családi kirándulóhely, a tó partján több piknikező és szalonnasütő hely került kialakításra.

Az egyesület évente megszervezi a horgász versenyt, de sor került már nemzetközi horgászverseny megszervezésére a MOL Bányász Szakszervezet által, a verseny eredményeként nagyszerű rekord született, a kifogott halak összsúlya közel 400 kg volt.
A horgász szabályzat megismerhető az egyesületről szóló részletes tájékoztatásban.

Kistolmácsi tó

A Nepomuki Szent János szobornál megállva északra tekintve Csömödér - Kistolmács között közlekedő, személyeket szállító erdei kisvasút végállomása látható. A vonat naponta menetrend-szerint közlekedik.
Csömödérből indulva a szelíd, dimbes-dombos zalai táj egy részét érintve érkezik Kistolmácsra. (Természetesen megrendelés alapján különvonat is közlekedik.)

Az idelátogató turisták a tolmácsi és budafai erdőn keresztül kijelölt turista úton juthatnak el Budafára az arborétumba. Sokan vannak olyanok is, akik a kistolmácsi tó nyújtotta lehetőségeket veszik igénybe. Tavasztól őszig kedvelt kirándulási program a kisvonatozással egybekötött arborétumi látogatás.

A vidéken történő olajkutatás során egy szeizmikus robbantáskor bővizű forrás tört fel a földből.
Ennek a vizét segítették forrásfoglalással az olajos kollégák csőbe, ill. mederbe terelni. A bővizű forrás adta az ötletet egy közjóléti tó kialakítására. Az Erdőgazdaság az anyagi források döntő mértékű biztosításával, Letenye város, Kistolmács község összefogásával és a vízügyi szakemberek támogatásával épült meg ez a szép közjóléti tó. Értékét külön növeli, hogy a partjainál nem lett engedélyezve horgásztanyák építése, megőrizve ezzel a táj eredeti szépségét.

A tó kedvelt kiránduló hely. A horgászok a tilalmi időt kivéve egész évben hódolnak itt csendes szenvedélyüknek. (Sok közöttük a szlovén horgász is.) Nyaranta sok kempingező, turista keresi fel a vidéket. Több középiskola diákjai évente visszajáró vendégek.

Vétyemi ősbükkös

Vétyemi ősbükkös a Kiscsehi - Tormafölde közötti erdővel körülvett kövesút mellett található (természetvédelmi terület). A vétyemi ősbükköst a táblával jelzett bejárattól mintegy 600-700 m-es sétával érjük el.
Maga az ősbükkös egy idős bükk állomány, amelyben 30 év óta semmilyen fakitermelés nem történt. A faállomány kora meghaladja a 160 évet. A kidőlt idős egyedek ott találhatók a helyszínen, az erdőben. Azt megelőző időszak alatt viszont az életkornak és az erdő állapotának megfelelő szakmai munkát rendben elvégezték az erdő akkori kezelői.
Az ősbükkös kialakítása két fontos cél érdekében történt:
Tudományos kutatások végzése a "magára hagyott" erdőben. (Növekedés, mortalitás, törzsszám alakulása belenyúlás nélkül stb.)
Szakemberek, de a szélesebb közönség részére is látogatható nevezetesség, kuriózum.
Az ERTI által végzett kutatások, felmérések adatait a helyszínen táblák mutatják. A szakemberek számára sok érdekességet tartogat a két eltérő időszak alatt végzett, a táblákról leolvasható mérési adatok összehasonlítása. A mért adatokat tanulmányozva egyértelművé válik: az erdőkezelés fontossága, a fakitermelések kellő időben történő elvégzése, a magára hagyott erdőben óriási értékek mennek veszendőbe. A különböző évszakokban sok kiránduló, szakember, középiskolai tanuló, egyetemi hallgató csodálja meg a méretes óriás bükköket. A látogató, mintha az erdő templomában járna, a helyszínen tiszteletet parancsol, az ember szinte eltörpül az óriás méretű fák között.

Olajipari kismúzeum

A magyar olajipar szülőhelyének állít emléket a Budafa 2. kúttól alig 200 méterre, a Lispe-Kiscsehi elágazóban található a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum által a Budafa II.-es olajgyüjtő állomás szociális épületében izlésesen berendezett kis múzeum.
A fali tablókon a látogatók láthatják az olajcsaták korabeli hőseit, az egykori eszközöket és az idelátogató hírességeket, mindazt ami e területet a magyar olajipar bőlcsőjévé avatott. A tárolókban az eredeti dokumentumok bemutatják az olajbányászok életét. Kis makettek, modellek, egykor és ma is használatos speciális olajipari eszközök szemléltetik, segítik ennek az embert próbáló szakmának a megismerését.

A kismúzeumot a Budafaluus Programiroda működteti, mivel a gyűjtő állomás jelenleg is üzemel, a látogatási szándékot előre be kell jelenteni, igény esetén szakmai vezetőt is biztosítanak.

Olajipari Természetbarát Egyesület

Bázakerettye a Magyar szénhidrogén-bányászat születési helye, tehát nem véletlenül kötődik a településhez az egyébként nagykanizsai székhelyű Olajipari Természetbarát Egyesület, mely egyesület rendszeresen szervez különböző távolsági túrákat az un. olajos körtúrákat, illetőleg a Dr. Papp Simon, a hajdan volt olajipari vezérigazgató emlékét felelevenítő túrákat.
Elérhetőség: Olajipari Természetbarát Egyesület, 8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 14/C